A VÁCI EGYHÁZMEGYEI ZSINAT FÓRUMA
BejelentkezésRegisztráció

Vissza a témákhoz Anyagi javak

9. Téma: ANYAGI JAVAK KEZELÉSE

2012. Váci Egyházmegyei zsinathoz Vázlatterv

I. ANYAGI JAVAK SZÜKSÉGESSÉGE

„Menjetek az egész világra és hirdessétek az Evangéliumot minden teremtménynek." Olvassuk a Mk 16,15-ben. Innen veszi az Egyház létalapját és küldetését. Nem emberi elgondolásból, hanem isteni elrendelésből végzi feladatát. Sokrétű tevékenysége nem végezhető anyagi alap nélkül.

Lelkipásztori célkitűzéseinkhez anyagi javak is szükségesek. Az anyagi javak birtoklásában és felhasználásában azonban nem szabad szem elől tévesztenünk Krisztus példáját, amelyre a II. Vatikáni Zsinat is oly hangsúlyozottan hívja fel mindnyájunk figyelmét.
Nem feledhetjük egyháztörténelmünk intő példáit, amelyek világosan bizonyítják, hogy amikor Egyházunk bizonyos részein eluralkodott a földi gazdagság, akkor mindig jelen volt a legnagyobb szegénység is a lelki dolgokban. Ebben az anyagiassá váló, igazi értékeket kevésre becsülő jelenkori világban, mely körülvesz bennünket, különösen fontos, hogy Krisztus követői okosan használják fel azokat a javakat, melyeket Isten számunkra ad.

Egyházi Törvénykönyvünk a beosztása szerinti V könyvben foglalkozik az anyagi kérdésekkel (az 1254-1310.) kánonokban.
„A katolikus Egyháznak született joga, hogy a világi hatalomtól függetlenül anyagi javakat szerezzen, birtokoljon, igazgasson és elidegenítsen sajátos céljai szolgálatára (1254. kán. 1. §).” Pontosan meghatározza ezeket a sajátos célokat is, amelyek a következők: az istentisztelet megrendezése, a klérus és a többi szolgálattevők tisztes ellátásának biztosítása, a szent apostoli tevékenység és különösen a szegényekkel szemben a segítő szeretet cselekedeteinek gyakorlása (1254. kán. 2. §).”

II. ANYAGI JAVAK SZERZÉSE

A javak szerzésének kérdésével foglalkoznak az 1259-1272. kánonok.

1259.k. Az Egyház anyagi javakat szerezhet természetjog és tételes jog alapján, ahogyan mások szereznek.

1261.k. A hívek az Egyháznak anyagi javakat adhatnak át és erre a megyésfőpásztor figyelmeztetheti is híveit, sőt: híveitől megkívánhatja azokat a támogatási javakat, ami céljaihoz szükséges.

1263.k. A megyéspüspöknek joga, hogy a Gazdasági Tanácsának meghallgatásával természetes és jogi személyekre adót vessen ki.

1266.k. Szól a Törvénykönyv a templomi gyűjtésekről is, ami vonatkozik a szerzetesi templomokra is. Ezek a gyűjtések plébániai és egyházmegyei célokat szolgáljanak.

 

Az Egyháznak tehát rendelkeznie kell anyagi javakkal, hogy küldetését teljesíteni tudja, de szólni kell arról is, hogy e javakhoz miként juthat hozzá.
Amikor az Egyházi Törvénykönyv fent idézett kánonjai a világi hatalomtól független anyagi javakról beszél, ez nemcsak azt jelenti, hogy független tulajdonjoga van ezek birtoklásához, de azt is, hogy a javak megszerzésében is minél inkább függetlenné váljon az államtól, melyben a közgondolkodás erősen szekularizálódott, és amelynek változó, bizonytalan politikai állásfoglalásától nem függhet az Egyház léte és működőképessége. Elengedhetetlen tehát, hogy az Egyház a munkájának megalapozásához szükséges anyagi forrásokat megőrizze vagy ma inkább lehetőség szerint helyreállítsa és ezek megmaradását jogilag biztosítsa.

A legfontosabb és legbiztosabb anyagi forrás az Egyház működéséhez azonban maguk a hívek, akikért a papok dolgoznak. Valódi kötelezettség alapján ők gondoskodjanak arról, hogy meglegyenek számukra a tisztes és munkájukhoz méltó életfeltételek. A püspököknek figyelmeztetniük kell híveiket erre a kötelezettségükre (Presbyterorum Ordinis 20.).

Ahhoz, hogy a hívekben ez a kötelezettségtudat kialakuljon, világosan kell látniuk, hogy mire fordítja az Egyház adományaikat és mekkora az igény anyagi támogatására.

III. A JAVAK KEZELÉSE

Az egyházi javak kezelésére vonatkozóan az 1273-1289. kánonok adnak eligazítást.

1273. k. Az egyházi javak legfőbb kezelője a római pápa.

1274. k. Kimondja a Törvénykönyv, hogy legyen az egyházmegyében intézmény, amely javakat gyűjt össze a klerikusok ellátására, de gondolni kell arra is, hogy legyen meg a társadalmi biztosítások, és legyen egy alap a püspök rendelkezésére.

1276.k. Szól a Törvénykönyv arról is, hogy a püspök feladata: felügyelni az anyagiak kezelésére és erre vonatkozóan hallgassa meg a Gazdasági Tanácsot.

1280.k. Meglehetősen konkretizált az az előírás, amely szerint minden vagyonkezelő a jó családapa gondosságával lássa el feladatát.

Figyeljen arra, hogy - a javak kárt ne szenvedjenek, - biztosítva legyenek, - a vonatkozó rendelkezések (államiak is!) betartassanak, - a javak kamatozzanak.

 

A Sacrosanctum Concilium zsinati konstitúció hangsúlyozza a templomok méltó megépítését, karbantartását és figyelmezteti a főpásztorokat, hogy gondosan ügyeljenek arra, hogy az Egyház értékeiből semmit áruba ne bocsássanak, veszendőbe menni ne engedjenek és őrizzék a műemléki értékeket. (125.)

Közismert a részlet: „méltó a munkás a maga bérére..." (Lk 10,7) Ezt maga az Üdvözítő mondja... Szent Pál meg: „az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek." (1Kor 9,14) A Presbiterium Ordinis kezdetű zsinati határozat meg a 20. pontjában írja: „Történjék gondoskodás azoknak tisztes megélhetőségéről, akik Isten népét szolgálják." Ez a zsinati határozat a 17. pontban arra is kitér, hogy az Evangélium szolgálatában állók lakása is legyen tisztességes, de ne eltúlzott kényelmes.

Az Egyház evangélium-hirdetői feladatát mind plébániai, mind egyházmegyei szinten támogatni kell. Arányosan jusson keret katekézisre, hitismeretek terjesztéséhez szükséges eszközökre, egyéb szükséges kiadásokra, de a segítő szeretet gyakorlására is! Ismerjük Jézus szavait: „amit eggyel is tesztek a legkisebb testvéreim közül, velem teszitek." (Mt 25,40)

 

IV. ANYAGI HELYZETÜNK

 

Új helyzet van kialakulóban mondta a korábbi Zsinat. Az Egyház kapott vissza ingatlanokat. Mindjárt hozzátesszük azonban, hogy ezek nem hoznak hasznot, inkább terheket rónak ránk: helyreállításukkal és fenntartásukkal. A másik minősítő körülmény, hogy az állami költségvetésből hitéleti támogatást kapunk: eddig külön szerepelt épületek karbantartására adott és a gyűjteményi alapra adott összeg valamint a hitoktatás finanszírozása.

Tudott és szem előtt tartandó körülmény, hogy a papságunk életkora mind magasabb és papi létszámunk fogy. Következménye ennek, hogy mind több világi besegítésre van szükségünk. Figyelembe kell venni azt is, hogy anyagi ügyintézéshez, adóügyi előírásokhoz a papságunk nincs felkészítve. Elsősorban ezeken a területeken kellene világiak besegítése.

A hívek anyagi támogatásának ügyintézésében két kérdés merül fel: a hívek részéről a készség az egyházközségi hozzájárulás - megfizetése, másik pedig a kért hozzájárulás egységesítése. Híveink részéről a készség meglehetősen változó képet mutat, múlik ez azon, hogy az egyházközségi élet mennyire szervezett, élő. Az összeg, felmérések szerint a jövedelmek 0,5 %-át is alig éri el.

Mindenképpen szükséges a gondos felmérés: számbavétele a forrásoknak és felmérése a felmerülő kiadásoknak. Papi fizetések, világi munkatársak alkalmazása és fizetése, a papság öregségi ellátása jelenleg nem kis gondunk.

A szolidaritási alap megfelelő működését biztosítani kell. A feltöltését illetve a belőle levő támogatás megfelelő elosztását is. 2727/2006 Egyházmegyei Körlevél.

Papi végrendeletek elkészítésénél kívánatos, hogy tisztességes és méltányos rész  kb. 50% — az Egyházmegye céljaira maradjon. 2735/2006

 

V. ANYAGI ÜGYEINK A GYAKORLATBAN

Az anyagi vonatkozású ügyeink a gyakorlatban két tárgykörbe csoportosíthatók:

- személyi fizetések,

- épületek karbantartása.

A/ SZEMÉLYI FIZETÉSEK

Minden papnak legyen biztosítva a jövedelme a tisztességes megélhetéshez. Ezt összegszerűen, tartósan meghatározni nem egyszerű, amikor pénzünk értéke, vásárlóereje ennyire változik. Irányösszegnek egyházmegyénkben mindig a minimálbért tekintjük és ehhez adódik hozzá az évek mértéken megfelelő emelkedés.

B/ ÉPÜLETEK ÉS KARBANTARTÁSUK

Minden évben maradjon az Egyházközségi Pénztárban tartalék alap. Az egyházközségi hozzájárulás-adó-aszerint határozandó meg.

Az épületek karbantartása egyre nagyobb feladatokat és terheket ró az egyházközségekre. Amit önerőből nem tudnak megoldani csak pályázat útján és akkor is a Püspökség segítségével.

Pap nélküli, kis lélekszámú helyeken. Az egyházi épületek fenntartása, kérdés, hogy célszerű-e? Tehát a fő kérdés: mi a teendő?

Lehetséges válasz kérdés formájában. Nem kellene-e inkább bizonyos körzetesítések meghatározásával egy-egy plébániát rendbe hozni és annak fenntartására fordítani a kis anyagi fedezetet?

C/ GAZDASÁGI BIZOTTSÁG

Összetétele: Egyházmegyénk szervezeti felépítésének megfelelő.

Feladata: Anyagi ügyekben tanácsadás, beruházások, segélyek és kölcsönök ügyében vélemény nyilvánítás.

D/ KÖZPONTI SEGÉLYEK ÜGYE

Kisebb egyházközségek a nagyobb összegű kiadásaikkal nem tudnak megbirkózni. Segélykérésre kényszerülnek. Felújítások és beruházások eseteiben kerül erre sor.

Kérvények minden évben a körlevélben megjelölt időpontig küldhetők be és ezek a következő évre szólnak.

Külföldi segélyszervekhez minden esetben az Püspöki Hivatalon keresztül lehet fordulni. Csak azokat a kérvényeket veszik figyelembe, amelyeken az ordinárius pártoló záradékolása is rajta van.

Az elbírálásnál arányosságra kell törekedni. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a Központnál lévő és támogatásra fordítható összeg nagyságát, a beérkezett kérvények számát, és indokoltságát, továbbá figyelni kell az elosztások arányosságára is.

E/ PLÉBÁNIÁK ANYAGI ÜGYEINEK KEZELÉSE

 

Épületek karbantartása és beruházások kérdésében ne egyedül a plébános döntsön. Főleg a kivitelezésben keressen segítséget, segítőket, akik kellő hozzáértéssel állnak mellette. A plébános mindenről tudjon, mert a felelősség elsősorban az övé. De a hozzáértők segítsége nem nélkülözhető.

Zárszámadások és költségvetések évről-évre rendben legyenek, mert segélyt vagy kölcsönt csak akkor kaphatnak, ha áttekinthető az anyagi helyzetük.

Pénzügyek kezelésénél, könyvelésénél az állami rendeletek betartása a hivatalvezetők feladata.

 

Egyházmegyénk Gazdasági Hivatala segítségére van a plébániáknak a körleveleken és telefonos segítségen keresztül is. Kérdésével bármelyik plébániavezető felkeresheti a Gazdasági Hivatalt, amely készséggel ad felvilágosítást és eligazítást.

Van a Egyházmegyénknek főállású mérnöke is. Feladata segíteni a Egyházmegyéhez tartozó építkezések és beruházások lebonyolítását.

Alapítványok segíthetik a helyi egyházközségek életét. Ha van erre mód, akkor ezek létrejöttét szolgalmazzuk.

 

KÉRDÉSEK

 

Mi az általános tapasztalat a hívek támogatásáról?

Egyházi Hozzájárulás: hány százaléka fizeti és mennyit?

Perselyadományok, e nehéz helyzetben csökkenek?

Adományok kérdése …

Hogyan lehetne kivitelezni az arányos teherviselést az egyház anyagi gondjaiban? Az egyes egyházközségekben mit tesznek ezért?

Állami nagy támogatás eljut legalább tudás szintjén a plébániákhoz?

Pályázat írásban és a lebonyolításában kaptok e segítséget? Ha igen – kitől?



Dóka Tamás
1. 2013-10-12 10:31:09
Kedves Testvérek!

Pont harminc olyan egyházközségben szolgáltam hosszabb-rövidebb ideig (plébániák és fíliák) ahol legalább hetente egy szentmisét mutattam be. Kivétel nélkül, mindenütt meg voltak győződve arról a hívek, hogy a pap, fizetést az államtól kap, vagy a püspöktől. Amikor arról szóltam, hogy nekik kell eltartaniuk a plébániát és a papot, nem hitték el, nem értették meg. A Szentháromság mibenléte teljesen világos volt előttük, de hogy ők tartsák el a papot, az felfoghatatlan volt számukra (így egészítettük ki egymást: számomra a Szentháromság nem felfogható, számukra a pap eltartásának kérdése - illetve ők a Szentháromsággal voltak tisztában, én az anyagi forrásokkal).
Nem az anyagiasság íratja ezt velem - soha nem volt anyagi gondom - mindig volt mit ennem. A jövőtől sem félek, papot már húztak karóba, sütöttek olajban, de (csak ha önként nem) éhen még nem halt.
Tudatosítani kellene konkrétan, valamilyen módon az anyagiakkal kapcsolatos valóságot - én nem tudom!

Dóka Tamás, Gyömrőről
Dóka Tamás
2. 2013-10-16 08:47:00
Gyömrőn, az október 15-i zsinati megbeszélésen, az anyagi javak kapcsán, az alábbi irányokban mozdultunk el és fogalmazódtak meg gondolatok:
1. Az egyházi hozzájárulás helybeni megerősítése (ez nálunk nagyon szegényes).
2. Mindenkinek legyen egy családja, akin segít, akire odafigyel.
3. A közösségen belüli anyagi felelősségérzet egymás iránti felélesztése, megerősítése.
4. Ferenc pápával készített riportból a következők: „Ferenc egy kolduló és vándorló rendet akart. Misszionáriusokat, akik találkozni, meghallgatni, párbeszédbe elegyedni, segíteni, hitet és szeretet terjeszteni szeretnének. Főként szeretetet. És egy szegény egyház után sóvárgott, olyan után, amely gondját viseli másoknak, amely, ha anyagi segítséget kap, azt mások támogatására fordítja anélkül, hogy szemernyit is aggódna magáért. Azóta nyolcszáz év telt el, sok minden meg is változott, de a misszionárius és szegény egyház eszménye ma legalább annyira érvényes. Mindenesetre ez az az egyház, amelyről Jézus és tanítványai beszéltek.”

Riporter: Azt gondolom, az e világi hatalom iránti szeretet még nagyon erős a Vatikán falai között és az egyház egész intézményes rendszerében. Úgy látom, az intézmény fölényben van az ön által vágyott szegény és misszionárius egyházzal szemben.

„A dolgok valóban így állnak, és ezen a téren nem várhatunk csodákat."
Dr. Tanczik Balázs
3. 2013-10-23 11:41:44
A DABAS-GYÓNI EGYHÁZKÖZSÉG zsinati tagjainak ötletei az előzetes otthoni felkészülésen (nem biztos, hogy mind újdonságként fog hatni a teljes egyházmegye előtt):
* a plébánia vezetője a speciális gyűjtésekről azonnal számoljon be a híveknek, a plébánia anyagi helyzetéről a Gazdasági Tanácsnak 2 havonta, a híveknek évente
* bevételnövelési célból lehet rendezvényeket tartani (pl. jótékonysági bál, egyházközségi disznóvágás - nálunk beváltak), vendégelőadókat meghívni, jótékonysági vásárt tartani
* müsztagógikus célból közös szentmisére hívni az x éve kereszteltek, elsőáldozottak, bérmáltak, házasultak, elhunytak családtagjait (ilyenkor a perselybevétel is nagyobb)

Mivel magán A ZSINATI ÜLÉSEN Segédpüspök atya engem kért fel jegyzőnek a kiscsoportos beszélgetésnél, az alábbiakban az ott készült jegyzeteimet teszem közzé. Szándékosan az esperesi kerületünk különböző településeiről érkezetteket tettek közös csoportba, tehát (a települések megnevezése és a saját véleményem nélkül) az egyes települések tapasztalatai:
* az egyházi hozzájárulás legyen felosztva a faluban + a plébánián is lehessen fizetni. Eltérően a MKPK által meghatározott 1%-tól, több helyen konkrét összeget kérnek, ilyenkor van, hogy a hívek még a kértnél többet is adnak.
* időnként nem árt cserélni a hozzájárulást gyűjtők személyét, mert vannak, akik antipátia miatt nem adnak nekik
[folytatás a következő ablakban]
Dr. Tanczik Balázs
4. 2013-10-23 11:53:14
[az előző ablak folytatása]

* a csekkes befizetés akkor működik, ha időben kiosztják a csekkeket. Viszont személyesen közvetlenebb volna, és talán többet adnának (van, ahol emiatt nem is fizetnek).
* van, ahol jó módszernek tartják, és felvállalják, hogy évekre visszamenőleg kérik az elmulasztott hozzájárulás befizetését, van, ahol nem
* ahol sikerül kisközösségeket meghonosítani, az sokszínűbbé teszi az egyházközség életét, és mivel többen jönnek, több a bevétel is
* ahol lehet, érdemes a konkurens közműcégek közül az olcsóbbat választani
* energiatakarékos izzók, szakaszolható fűtés és világítás
* felkérés ingyenes közmunkára (szolgálatra)

Végül a NAGY PLÉNUMBAN TÖRTÉNT ZÁRÁS néhány gondolata:
* szórólapok, reklámprospektusok a híveknek
* ne csak szilveszterkor legyen anyagi beszámoló, mert aznap kevesen jönnek templomba

A fentiek ugyan az elhangzottakból vett idézetek (tehát nem a saját magam vagy az egyházközségünk véleményei), azonban továbbgondolás céljából hasznosnak tartottam feltölteni.
Szeretettel: Balázs atya
Beer Miklós
5. 2014-02-02 10:05:46
Figyelmetekbe ajánlom Ferenc pápánk megnyilatkozásait. Nagyon várom már az Evangelii gaudium című körlevelének magyar fordítását. Véleményem szerint teljesen egybecsengenek a gondolatai a mi zsinatunk célkitűzéseivel.Az anyagi ügyeink vonatkozásában különös hangsúlyt helyez a szegényekkel való szolidaritásra, a "szegény egyház"-ra. Csak így lehetünk ebben a beteg "pénzimádó" világban az "élet kultúrájának" képviselői. Izgatottan várom a következő, csütörtöki zsinati gyűlésünket! Kérjük a Szentlelket!
Miklós püspök
Balogh Zoltán
6. 2014-03-14 08:24:50
Komolyan meg kell kérdezni magunktól, hogy az INTÉZMÉNYT akarjuk-e tovább fenntaratani önmagáért, vagy pedig Krisztusban megújult életre segíteni. Az ingyenes, illetve olcsó Egyház illúzióját táplálja szentségi pasztorációnk, egész hozzáállásunk. Sokakat pont ezzel csapunk be.
Tudomásul venni konkrét helyzetünket: fájdalmas, de egyre sürgetőbb. A hívek meiatt panaszkodni, rájuk hárítani enyhén szólva képmutató: mi temeltük ki azt a réteget, mely keresztény ugyan névleg, de se erkölcsileg, sem anyagilag nem hajlandó áldozatra. Sertések elé szórtuk gyöngyeinket, akik visszafordulva hátba támadnak bennünket.
Az Egyház nem szupermarket: azt veszek le a polcról, ami éppen kell. A hívők viszon nem egyszerűen egyesületi tagok az Egyházban, életük egészével sajátos feladatuk van az Egyházban.
Konkrétumok:
- az egyház közösségében maradjon meg a hívők felelősségéből fakadó önkéntesség rendszere (egyházi hozzájárulás) Legyen számonkérhető, ha valaki huzamosan nem fizeti, fogadjuk el a közömbösség jeleként (kívülálló).
- a papok a helyi közösségtől függenek elsősorban az anyagiak kapcsán: a civil plébániavezetők vajon miért nem?
- többször elhengzik a zsinati ülésen az átláthatóság: a szolidaritási alapba fizetett összegekre is alkalmazni kellene
Mikesy György
7. 2014-06-01 11:31:36
Szerintem nem kérdés, hogy legyen-e intézmény vagy sem? Ahol irányítani kell, ott elengedhetetlenül szükséges az intézmény léte. Pl. a váci egyházmegye vagy Vati-kán működését és fenntartását össze kell hangolni. Ahhoz kell egy bizonyos rende-zettség és strukturáltság, az pedig az intézmény. Viszont jó kérdés, hogy miképpen működtessük az intézményt. Vagyis ne önmagáért legyen. Meglátásom szerint itt ezzel a veszéllyel nem kell szembenéznünk. Mégis legyen a téma, az pedig az in-tézmény hatékonysága az Egyház misszió céljai megvalósításában. Azon belül az anyagi javak kezelése. Közösségeket összehangolni is az intézmény feladata.
Mindig volt, van és lesz az a megkeresztelkedett társadalmi réteg, amely nem sze-gények és anyagilag nem támogat. Őket úgy lehet megszólítani, ha pontosan tudják, hogy mire megy a támogatás. Valószínűleg őket nem lehet meggyőzni a perselypénz szükségességéről, de egy-egy bizonyos és világos cél érdekében hajlandóak anyagilag áldozni. Többen mondják, hogy meglepődnek azon, hogy ők is nem kis pénzt áldoznak egy-egy cél érdekében, pedig „korábban miket mondtak ránk”, stb.
Talán nem elég a világi év utolsó napján megtartott liturgia keretében megtartott be-számoló (igaz, hogy nekünk elég), hanem tartsanak nyílt napot a plébániai közösség anyagi helyzetéről, ill. amikor lesz a plébániai képviselőtestületi ülése, akkor mindig hirdessenek, de úgy, hogy mindenkit szeretettel vár, és „kívülről” is lehet hozzászólni.
Mikesy György
8. 2014-06-01 11:33:52
Ez a nyitottság ledönt egy rosszul értelmezett tabut, állítólagos „egyházi titkot” az agyházi javakról.

Ekkor szélesebb körben értesülhetnek, hogy tényleg mikből állnak a plébániai költségvetés. Innentől kezdve átláthatóbbá válhat a pénzügyi helyzet. Pl. stóladíjak nem öncélúak. Ugyanakkor közelebbről megismerkedhetnek pl. az Egyház igazi és különleges kincseivel, szegényekkel és fogyatékosokkal, akik szükséges támogatása fontos feladata volt, van és lesz. Elindulhat egy folyamat, pl. majd beszállnak pl. perselypénz adományozásba, ami végül egymásért, közösségért és fenntartásért van.

Kialakulhat a kötelezettségtudat az anyagi javakkal való hozzájárulás témájában, ki-ki anyagi helyzetükhöz képest.


Hozzászóláshoz be kell jelentkezni.

Weboldalt készítette: Dunaweb szolgáltató kft
Oldal tetejére ugrás